Rossz  minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem,Egy gyenge mondat vigasztal, egyedül jobb nekem…

Ha hiszel bennem én is hinni fogok ha bízol bennem én is bízni fogok. Ha útnak indulsz én is veled megyek ha szeretni fogsz én is boldog leszek. Ha egyedül vagy repülök én hozzád kétség gyötör akkor vigyázok én te rád ha magányos vagy hű társad leszek ha álmod elszáll álmodok majd neked. Ha megkívánsz testem lelkem adom ha hozzám bújsz én minden vágyadat úgy hagyom ha fázol testem felmelegít ha álmod elszállt akkor dallamom elszenderít. Ha átölelsz érzem minden sikerül hogyha fogod kezem nékem az ég is kiderül ha útnak indulsz én is veled megyek ha szeretni fogsz én is boldog leszek.

7 másodperc, tudod te is röpke idő az életben, de ha csak eddig szeretnél is, nekem már érdemes volt megszületnem...

 

 

 

 

Add a két kezed, had mondjam el neked. Nem játék az élet, mert te néha úgy hiszed. Mikor az arcodra nézek semmitől, már nem félek. Mert téged szeretlek soha el nem feledlek, mert az én szívem csak rád fog várni örökre úgy hiszem mikor vissza térsz s kezem kéred a válaszom igen. Add a két kezed, had mondjam el neked. Nem játék az élet, mert te néha úgy hiszed. Mikor az arcodra nézek semmitől, már nem félek. Mert téged szeretlek soha el nem feledlek,

 

 

 Próbálom elhinni bébi de nem megy már még engem csókolsz engem vársz de mégis másra vágysz annyi mindent eltemettem mélyen lelkemben tűrom én a fájdalmat hisz muszáj megtennem elhazudtad minden álmom had h elmenjek most az egyszer arra kérlek hogy segíts megtennem szenved lelkem fáj a szív ha nincs ki átölel minden percem szenvedés ha nem vagy itt velem. 

♥„Lehetsz okos, lehetsz buta, lehetsz szép vagy csúnya, lehetsz gazdag vagy szegény, de sosem lehetsz elég jó annak, akiért bármit megtennél...”♥....Sajnos igaz:S:/

Elmondanám akár 100x is, hogy te vagy kiért meghalok.. de semmit sem ér ha nem én vagyok kiért a szíved dobog.

 

Letagadom, nem akarom, mégis ha szemedbe nézek. Akad a tű akad a szó megrémít az amit érzek. Valamit elkell, mondjak még hisz tudnod kell, nekem itt más számára nincs szívemben hely. Vmit el kell mondjak még de félek én. Mert ha mást szeretsz én semmivé lennék.

 

Nem te vagy már nem te kellesz elmúlt most már minden végleg. Menny tovább soha ne nézz vissza rám.

De ne kérdezd mert én sem értem mért szeret már mást a szívem..

Neked is ugyanúgy jó nekem is. Mert azt hiszed te vagy az egyetlen dehogyis.. hát kapjad magad gyerünk mert még meggondolom magam lekoccollak a sunyiba más nőt viszek haza. Na mi lesz velünk mehetünk bármit megtehetünk szerelmeskedhetünk egésznap együtt lehetünk.

 

Vagy mindent, vagy semmit, csak így akarom,
Legyen a döntő szó tiéd,
S én elfogadom.
Már a félmegoldás nem elég,
A megunt kedves szerepét
Én nem játszom el, még tőled se kell nekem.
Vagy mindent, vagy semmit, így akarom én,
Legyen a szíved másoké, vagy csak az enyém,
Nekem nem kell nyári szerelem,
Vagy mindig jöjj, vagy sohasem,
De ne rontsd el ily könnyen az életem.
Vagy mindent, vagy semmit, csak terajtad áll.
Légy, aki nékem mondja el, ha valami fáj.
Legyen mindig egy a mi utunk,
Ha válságunkból kijutunk,
Csak velem örülj, ha ragyog a nyár,
Ha későre jár, csak mellettem állj,
Vagy menj tovább, és ne lássalak soha már!

 

Úgy teszek, mintha élnék, Pedig csak egy baba vagyok a polcon ülve, szép ruhában, üres szemmel, merev háttal, érzéketlen mosolygással, a távolba révedve lebénultan figyelek, és jöttödre porcelánszívem megremeg. ♥

 

Távol jársz valaki mást vársz. Halálra ítéltél, szemembe nem ragyog már fény...Bennem élt a remény amit elvettél, és te csak annyit mondtál: TÉVEDTÉL"

 

Fiúúk! Mikor beleszerettek egy lányba ...
Mondd el neki hogy mennyire imádod Őt.
Ha szomorú, öleld át szorosan.
Legyen Ő az első a többi lánnyal szemben, akikkel együtt lógsz.
Játssz a hajával.
Adj neki virágot - ok nélkül.
Hagyd hogy a karjaidban aludjon el.
Énekelj neki - nem számít hogy mennyire rossz a hangod.
Táncolj vele - még akkor is ha nem szól a zene.
Puszild meg a homlokát
Nézz a szemébe & mosolyogj.
Mondd el neki hogy mennyire gyönyörű!"

 

 

Az a legnagyobb baj, hogy sohasem azt az embert akarjuk, akit akarnunk kéne."

 

Különös, hogy a fájdalom szinte megfojt, mert egy másik ember szeme nem nézett az enyémbe"

 

Amikor végre megkapod azt, amit szerettél volna, úgy tűnik, egyáltalán nem ez volt, amit annyira akartál."

 

A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Azt mondom, légy fülig szerelmes; olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza! Hogy találhatsz rá? Hagyd az eszed! Hallgass a szívedre!... Az az igazság, hogy e nélkül nincs értelme élni. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél. De meg kell próbálnod! Ha nem próbálod meg, nem is éltél... Légy nyitott, ki tudja... becsaphat a villám."

"Vannak akik még mindig vállalják, az esetleges horrorba fulladó első randevú kockázatát, csak mert, megvan benne a lehetőség, egy varázslatos jóéjt csókra a kapuban. Egy pillanatra kizökken a világ, amint két ember egymás fölé hajol, egy lehetséges közös jövő reményében."

 

Szeretnék veled eső áztatta utcán táncolni, s szeretnék veled egy ágyban álmodni. Szeretném megmutatni, hogy mit ér egy könnycsepp, mely az öröm által tisztítja arcodat, s elmossa az összes bánatodat."

 

"Kicsi világon
Kicsi lányka
Hullatja könnyeit
Kicsi szobájában
Kicsi szívét összetörték
Kicsi kést szívébe döfték
Megfordult a kicsi lányka
Kicsi lánykát ki döfte szívbe?
Kést látott szerelme kicsi kezében
Ki ott állt kicsit félve
Kicsi száján egy hang se jött ki
Csak nézett a kicsi lányka szemébe
Kicsi szobában összerogyott a kicsi lányka
Szerelme kicsi szemébe nézett utoljára
Kicsi szemét örökre behunyta
A fiú letérdelt a kicsi lányka mellé
Kicsi karjával átölelte s halkan a fülébe súgta:
Szerettelek kicsi!!!"

 

Hideg ráz, vagy forr a vérem, táncot jár bolond szívem, erőm elhagy, hogy ha itt vagy, hidd el úgy
imádlak..."

 

Ahányszor az emberek megkérdezik: " Ti ketten jártok? "
el sem tudod képzelni, milyen fájdalmas azt mondani "
nem, csak barátok vagyunk."

 

Még mindig remél, még mindig dobog, még mindig vár, még mindig zokog…

 

Ti amo tanto, tanto eperto, mio selavi. -Szeresd azokat kik téged szeretnek, szeress engem hisz én is szeretlek.

 

 

"Isten tudja, mért van az, hogy elmúlt a bánat, de tegnap óta tudod, nem sírok utánad..."

 

Néha hiányzol, nem bírom ha nem vagy velem. Szükségem van a

jelenlétedre, még ha nem is nézek rád.Néha ellöklek, mert félek.

Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig,

akárhova...csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó, ha itt

vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet,hogy nem tudom

megtenni.A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen

szót sem. Csak elsétálok...Néha utálom, ahogy kinézel. De ezt se mondom

soha. A lényed kárpótol mindenért. Nem tudok soha haragudni rád úgy

igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a

bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok,

de aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem...ez

bonyolult.

 

Bár szégyenlem de tény,hogy nem csak egyszer volt,hogy szó szerint elhittem minden kedves szót...

 

Mi a szerelem? Két lélek egy gondolat, két szív egy dobbanás.

 

 

Aki kell, az kell, nem azért: amilyen, hanem annak ellenére, hogy bármilyen.

 

Csalódni kell, hogy boldogok lehessünk, gyűlölni tudni, hogy újból szeressünk.

 

Ahhoz ragaszkodunk, aki rossz hozzánk.

 

Megbocsátani megfogok...de bízni benned már nem tudok.

 

Ha úgy érzed eldobtalak magamtól

Feledd ezt az érzést, mert én mindig ott vagyok,

Benned élek, még ha nem is vagyok veled!

Fogom kezed, csak észre kell venned

 

Kérded ki vagyok?

Válaszom: akinek látsz, akinek gondolsz.

Kérded miért vagyok?

Válaszom: mert lennem kell.

Kérded hogy vagyok?

Megélem az életem.

Kérded hol vagyok?

Válaszom: az utamon, mely most a tiéddel találkozott.

Kérded, miért vagyok Neked?

Mert hívtál, s én kerestelek. Mert hívtalak, s Te kerestél.

Kérded,meddig maradok?

Válaszom:amíg élek.

 

Ne szeress meg, elviselhetetlen vagyok. Ne szeress meg, mert ha megszeretlek, magamnak akarlak.

 

Higgy nekem és örökre szeretni foglak, bízz bennem és rájösz, hogy nálam nincsennek jobbak

 

Semmibe vesszük azt aki rajong értünk,de rajongunk azért,aki tudomást sem vesz rólunk!

 

Azt szeretjük,aki bánt minket és bántjuk azt aki szeret..

 

Ha belenézel egy lány szívébe.. meglátod azt, hogy mennyit sírt valójában. Látni fogsz titkokat, barátokat, hazugságokat.. De látni fogod azt is, amit (talán) sosem érthetsz meg: hogyan tud erős maradni akkor is, mikor semmi sincs rendben...

 

De pontosan úgy, mint a dalokban, melyeket a kávéházi chansonénekesnők énekelnek. S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy az összetört szíveket nem lehet többé egyé ragasztani. Az életben is ennyi a tanulság. Ha egy ember egyszer bizalommal, föltétlen érzésekkel közeledett valakihez, s érzéseit megsértették, „szívét összetörték”, soha többé nem tud igazi bizalmat, feltétlen odaadást érezni egy másik ember iránt. Nincs érzékenyebb anyag a földön, mint az emberi anyag. Képtelen arra, hogy elfeledjen egy sértést, mellyel lelkét vagy érzéseit illették. S bármiféle baráti vagy szerelmi találkozást hoz is még számára az élet, gyanakvó marad, minden kapcsolat torz és gonosz játékalkalom lesz számára, örökké bosszút akar. Ilyen az ember. Vigyázz, ha ilyen megsértett szívűekkel állasz szemközt: nem tudod őket megengesztelni. S nincs az a türelem, bölcsesség, nagylelkűség, szenvedély, mely az ilyen csalódott szíveket nyugtatni tudja.

 

Lehet, hogy túl korai, lehet hogy túl késő, de most én is ki akarom mondani, ahogy te is kimondtad: SZERETLEK! Nem muszáj elhinned, lehet, hogy butaság, és az is lehet, hogy csak képzelődöm

 

Ha fájni kell, akkor most fájjon-mondtam. Mert elöttem áll az egész élet, és a lehető legteljesebben ki akarom használni. Ha választania kell, hát válasszon hamar. Én várni fogom. Vagy elfelejtem. A várakozás fáj. A felejtés fáj. De minden szenvedés közül a legrosszabb, ha nem tudjuk, hogy döntsünk:(

 

Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervistáncot, légy eszelősen boldog, vagy legalább légy rá nyitott! A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Azt mondom, légy fülig szerelmes; olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza! Hogy találhatsz rá? Hagyjd az eszed! Hallgass a szívedre!... Az az igazság, hogy e nélkül nincs értelme élni. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél. De meg kell próbálnod! Ha nem próbálod meg, nem is éltél... Légy nyitott, ki tudja... becsaphat a villám.

 

Mindenki tud szeretni, hiszen mindannyian ezzel az adottsággal születünk. Van, aki eleve jól csinálja, de a többségnek újra kell tanulnia, vissza kell emlékeznie, hogyan szeretett, és mindenkinek - kivétel nélkül mindenkinek - el kell égetnie az elmúlt érzelmeket, újra kell élnie néhány örömöt és fájdalmat, botlást és gyógyulást, hogy észrevehesse a vezérfonalat, ami ott rejlik minden új találkozásban.

 

Előző nap még nélküle is volt értelme az életemnek. Most viszont szükségem volt arra, hogy mellettem legyen, hogy meglássam a dolgok valódi fényét.

 

Évekig harcoltam a saját szívem ellen, mert féltem a bánattól, a csalódástól és a szenvedéstől. Mindig tudtam, hogy az igazi szerelem mindezek fölött áll és hogy még meghalni is jobb, mint szerelem nélkül élni. Ha csupa szenvedés és csalódás és magány az ára, akkor is megéri szerelmesnek lenni.

 

A szenvedés abból fakad, hogy elvárjuk, hogy úgy szeressenek minket, ahogy elképzeltük - ahelyett, hogy hagynánk, hogy a szeretet úgy nyilvánuljon meg, ahogy akar: szabadon, zabolátlanul, ereje teljében, vezetve minket, megakadályozva, hogy megálljunk.

 

Az embereknek meg kell érteniük, hogy senki sem játszik cinkelt lapokkal, egyszer nyerünk, másszor veszítünk. Ne várd, hogy visszakapj valamit, ne várd, hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet, hogy felfedezzék a tehetségedet, hogy megértsék a szerelmedet. Minden egyes ciklust le kell zárni. Nem büszkeségből, nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért, mert már nem része az életednek. Zárd be az ajtót, cserélj lemezt, takarítsd ki a házad, rázd ki a porrongyot. Felejtsd el azt, aki voltál, és legyél az, aki vagy.

 

Lehet, hogy minden férfi drog, kortól függetlenül. Néha mélyre süllyedsz miattuk, néha a felhők fölé emelnek

 

Sejted, ugye a srác akit bárhol. Ha észrevettem, csak őt néztem..

Ez nem az a kor. Rég másnak szól. Ez nagyon más. Ez nem a tiéd.

 

Akár hol leszel, akármit teszel..soha nem fogsz elfelejteni...

 

Most elhagytál, nem figyelsz rám, félreraktál, úgy bánsz velem mintha nem ismernél...ez fáj legjobban, mindennél.

 

Ha megtudtam volna mutatni, hogy mennyire megbántottál, most nem tudnál a szemembe nézni...

 

Neked nem jelent semmit az amit érzek. Lehet, hogy hallod, de nem biztos, hogy érted...

 

Egy hang. Egy szó.Egy kép.Egy élet.Egy arc.Egy csók.Egy név.Egy lélek.Egy perc.Egy nap.Egy év.Egy kérés.Egy hely.Egy dal.Egy éj.Egy érzés.Ő volt. Tudtam.Néztem.Elégtem.Ő az.Tudom.Érzem.De félek...

 

De jött más és én így felejtettelek el, visszanyúltál értem, de sajnos már nem értél el...

 

És ráadásul amikor félrenézel, tudom, hogy rám gondolsz.

 

Lehetnél másé talán vagy mindenkié. Az enyém biztosan nem vagy. De ha az öledbe bújok, nem érdekel, az sem, hogy volt-e tegnap. És ha tegnap volt is, voltál-e benne Te, vagy voltam-e én? Nem fáj a kérdés, hogy van-e igazság a világ legvégén.

 

Mindig van egy személy aki nem számít hogy mit tesz vagy mit mond, és nem számít hogy hányszor okoz neked fájdalmat - nem tudod elengedni, hiszen annyira sokat jelent neked.

 

Egy dolgot alaposan megtanultam - és ez a tudás átitatott a csontom velejéig, a fejem búbjától a sarkamig, üres mellkasom legmélyéig -, hogy a szerelem hatalmat ad a másiknak, hogy összetörjön.

 

- Felejtenem kell.

- Engem?

- Nem. Minket

 

- Hogy köszönsz el valakitől, aki nélkül el sem tudnád képzelni az életed?

- Nem köszöntem el. Nem mondtam semmit. Csak elsétáltam

 

Már régen legyőztem a szívemet. És nem fogok beleszeretni az elérhetetlenbe.

 

Kicsit belehalok minden nap, hogy nem hallhatom a hangodat, kicsit belehalok minden nap, hogy nem ölelsz és nem simogatsz.

 

Mért nem tudom elfogadni,hogy örökre vége,

Miért várom most is,hogy visszajöjjön végre?

Mért álmodom mindig,hogy velem van újra?

Miért kell naponta gondolnom a múltra?

Miért fáj,ha látom,vagy miért fáj,ha nem,

Miért van,hogy feledni nem tudom ma sem?

Miért fáj,ha szavak nélkül,némán eltapos,

hisz ez köztünk szinte már mindennapos.

Miért érzem azt,hogy mégis jó lehet?

Miért kell szeretnem,ha ő nem szeret???

 

Akármikor, mikor szomorú leszek azért, mert hiányzol, emlékeztetem magam arra hogy mekkora szerencsém van azért, hogy vagy nekem.

 

Nem úgy, ahogy egy férfi hezitál, mielőtt megcsókol egy nőt, de szeretné előbb kipuhatolni, miként fog a nő reagálni. És nem úgy, amikor azért habozik, hogy meghosszabbítsa a pillanatot,a várakozás eszményi pillanatát, amely néha jobb, mint maga a Csók.

 

Könnyes volt a szemem, de mosolyogtam, mert tudtam, hogy te boldog vagy.

 

Ha átölel a csend, csak rád gondolok, lemondani rólad soha nem fogok. Lemondani arról, kit szív igazán szeret, ily nagy áldozatot ember nem tehet!

 

Hiányzik ami lehetne, hiányzik, ami lehetett volna... Hiányzik, ami voltam, hiányzik, ami lehettem volna... Hiányzik, ami volt, ami lett volna, ha... Hiányzik, ami van, mert mi lesz, ha nem lesz majd...

 

Néha úgy érzem, el tudom feledni, nem is értem, hogy tudtam szeretni...Majd eszembe jut egy régi boldog emlék, és rájövök csak őt szeretem még...

 

Azt hittem nem tud szeretni senkit... Tévedtem… Engem nem tudott szeretni!

 

Van egy dolog, ami bánt..mégis mosolyog a szám..pedig belül még mindig fáj..

 

Sok olyan csók van, amire emlékszünk, sok olyan, amit elfelejtünk, de az a csók, amire mindig emlékezni fogsz az az, amit nagyon akartál, de nem kaptál meg.

 

Ha nincs esély mért hagyod, hogy álmodozzam?

 

Nem hiszem el, hogy vége lett! Nem lehet ennek így vége! Nem akarom, hogy vége legyen!

 

Nehéz abbahagyni a sírást, mikor csak az a személy tudna téged megvigasztalni, aki miatt sírsz…

 

Figyeljetek!!! Létezem, fogja már valaki a két kezem!

 

Valahol létezel, valahol én is. Valamit kérdezel, valamit én is. Néha vagy van benne, néha remény is...

 

 

Egy kérésem azért volna,bármily meglepő,ha már az életben mindenütt ott vagy

legalább álmaiban ne gyere elő..

 

Búcsúzni könnyű, de feledni nehéz, Mert a szív a múltba ezerszer visszanéz. Meglehet, hogy könnyen nevetve búcsúzunk, Mégis fájni fog, ha újra találkozunk. Nem tudja senki, hogy erről ki tehet, De akkor majd búsan lehajtod a fejed. Megállnál ezerszer, ám mégis tovább lépsz: Mert búcsúzni könnyű, de feledni nehéz!

A csalódás, mint olyan nem létezik. Csak szebbet, többet, jobbat akartál elképzelni Róla, de miután kiderült a valódi arca, elnevezted csalódásnak, pedig Ő mindig is ilyen volt, csak Te akartad másnak látni

 

Tegnap este kishugommal aludtam.

Egyszercsak megkopogtatta a vállam*.*

-Tesó!Nemtudok aludni!

-De...Aludj!

-Ajhh...nemtudok.

-Átöleltem és megkérdeztem:

Oldal: Szerelmes idézetek
Ne álmodd az életed..éld az álmaid velem..:P - © 2008 - 2024 - hjajj.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat